Tájékoztató

Az energetikai tanúsítvány fogalma (energia tanúsítás)

Ingatlanok Energetikai Tanúsításáról

Az Energetikai Tanúsítás híre csak kevés emberhez jutott el mind a mai napig annak ellenére, hogy december végétől gyökeresen, radikálisan fogja megváltoztatni a hazai ingatlanpiacot, hatást gyakorolva az ingatlanok értékére is. Mindenképpen érdemes felkészülnünk! Lényegében a tanúsítvány egy igazoló okirat, amely az épületeknek, lakásoknak jogszabály szerinti számítási módszerrel meghatározott energetikai teljesítő­képességét, főbb jellemzőit tartalmazza.

A kormány 176/2008. sz rendeletének értelmében 2009. január 1-jétől az ingatlanok használatbavételi engedélyéhez, tartós - egy évet meghaladó - bérbeadásához Energetikai Tanúsítvány kiállítása szükséges. Meglévő épület, önálló rendeltetési egység, lakás adás-vételéhez az energetikai tanúsítás rendeletben megszabott árakkal 2011. december 31-ig önkéntes, ezt követően néhány kivételtől eltekintve a tanúsítvány beszerzése kötelező.

Miért érdemes elkészíttetni a tanúsítványt?

Elsősorban azért, mert ez egy hiteles, 10 évre szóló tanúsítvány, amely az ingatlanok használatbavételénél, adás-vételénél, bérbeadásánál egyre szélesebb körében kötelező és korszerűsítésre kiírt, állami támogatásokat célzó pályázatok benyújtásához is egy fontos, nélkülözhetetlen alappillér. Ezen kívül segítségével nagy összegeket spórolhat meg gáz- és villanyszámláján, hiszen a tanúsítvány irányt mutathat a megfelelő korszerűsítés kiválasztására. Emellett jelentősen növelheti az ingatlan értékét is egy megfelelő tanúsítvány felmutatása eladáskor vagy bérbeadáskor, hiszen az energetikai osztályba történő besorolásból következtetni lehet a rezsiköltség mértékére, a várható éves energiafelhasználásra.

Okok, amiért kell.

Az épületek energiafelhasználásának mértéke jelentősen befolyásolja az ország gazdasági mérlegét és a családok kiadásainak alakulását. A fűtési- és elektromos áram költségek folyamatos emelkedése, az energiapazarlás és a környezetszennyezés növekedése mind hozzájárult, hogy a döntéshozók is beavatkozzanak és rendeleteket hozzanak.

Az Európai Parlament és a Tanács által kibocsátott 2002/91/EK direktíva előírta, hogy a tagállamok 2006-ban követelményrendszert és minőségtanúsítási rendszert vezessenek be az energiafelhasználás csökkentése és a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében.

Magyarországon 2006-ban lépett hatályba a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet, mely azokra a huzamos tartózkodás céljait szolgáló épületekre terjed ki, ahol az előírt légállapotot energia felhasználásával biztosítják. 2008-ban pedig a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet lépett hatályba, mely az energetikai tanúsítási módszereket rendszerezte.

Az építészeti tervezéssel összefüggésben már évtizedek óta végeznek hőtechnikai ellenőrzést.

A hőtechnikai ellenőrzés fejlődése az alábbiakkal foglalható össze:

  • Az 1970-es évek végén a hőtechnikai ellenőrzés a határoló szerkezetek hőátbocsátási tényezőjének (k; W/m2K) megfelelőségére terjedt ki.1985-ben már a térhatárolás egésze volt vizsgálat tárgya.
  • Az 1992-ben életbe lépett, az "Épületek és épülethatároló szerkezetek hőtechnikai számításai. Hőtechnikai méretezés." című szabvány - MSZ-04-140-2 - már kitér a fajlagos fogyasztásra, foglalkozik a passzív szolár nyereséggel, a hőtárolással, a szoláris nyereség hasznosítási fokával.
  • A 2006-ban hatályba lépett (előbb említett) új épületenergetikai szabályozás az épületet és épületgépészetét egységes rendszerként vizsgálja.
Az épület teljes körű épületfizikai kontrollja több ponton - pl. a nedvességvédelem tekintetében - a továbbra is érvényes MSZ-04-140 szabványon alapul.
Az energiatanúsítvány tehát az az új közokirat, amely megmutatja az épület energiafelhasználásának hatékonyságát, azaz hogy a ház energiatakarékos-e vagy pazarló.

A tanúsítás szükséges lehet:

  • Minden új épület használatbavételekor, amennyiben annak alapterülete meghaladja az 50 m2-t
  • Minden 1000 m2-t meghaladó alapterülettel rendelkező közösségi célú hasznosítású épület esetén
  • Meglévő, tartós emberi használatra szánt 50 m2-nél nagyobb alapterületű ingatlan, (lakás, ház, üzlet, iroda, stb.) adásvételekor, bérbeadásakor
  • Bármely környezetvédelmi-energetikai (KEOP) pályázat során érintett épület esetében
  • Azon épületek esetén, ahol az energiahatékonyság növelésére és az energetikai célú kiadások csökkentésére készülnek, illetve céljuk a környezettudatos magatartás fejlesztése, az energiatakarékosság és a költségkímélő üzemvitel

Az épületenergetikai tanácsadás során az érvényben lévő 176/2008 (VI.30.) Kormányrendelet szerinti háromszintű megfelelést vizsgálva tudunk olyan tanácsokkal szolgálni, melyek energia- és költségtakarékos üzemeltetést jelenthetnek az adott épület fenntartása során.
A három szintnek való megfelelés legkisebb szintje az egyes épülethatároló szerkezetek összetett rétegtervi hőátbocsátási tényezője, melyek követelményértékeit a rendelet tartalmazza. Új építés, felújítás után a szerkezetek rétegtervi hőátbocsátási tényezői csakis megfelelőek, vagy jobbak lehetnek, mint a követelményértékek.
A második szint azt jelenti, hogy az egyes épületek fajlagos hőveszteség-tényezője a követelményértéknek meg kell, hogy feleljen. A követelményértéket az összehasonlíthatóság érdekében az épület felülete és térfogata arányában felvett függvényben adták meg. Lent bemutatom a függvényt a 2. ábrán.
A harmadik szinten az épület összesített energetikai jellemzőjének is teljesítenie kell az épület felülete és térfogata arányában felvett függvényben meghatározott követelményértéket, amennyiben van az adott rendeltetésű épületre meghatározott függvény. A követelmények lakóházra és irodaépületre alul a 3. és 4. ábrán láthatók, a minősítési címkét az 1. színes ábrán mutatom.

Energiatanúsítvány
Mennyire jó az energetikai minősége az épületnek? Megfelelő=C (96-100 %)
Energiatanúsítvány
a fajlagos hőveszteségtényező követelményszintje
Energiatanúsítvány
követelményszint összesített energetikai jellemzője
Energiatanúsítvány
követelményszint összesített energetikai jellemzője